2024. április 22., hétfő

Mérföldkő

Számomra mérföldkő, igen. 2023. október 2-án dobozoltam utoljára. Jó fél éve. Azóta rengeteg víz lefolyt a Dunán, roppant sok dolog történt, anyu január 6-án költözött az angyalokhoz.

Tegnap nem voltam jól. Eszméletlenül fáradt voltam. A tegnapelőtti nagy túra a roppant kemény munkahét után, a sok pakolás, nehéz dolgok cipelése, rengeteg vezetés (...) megtette hatását. Vasárnap (tegnap) képtelen voltam kimozdulni a lakásból, sőt délután ledőltem egy filmmel, de abból nem sokat láttam, el is aludtam.

Ez a fél év alatt ettem, amit kaptam, ami volt, a suliban. Rengeteg nasi csúszott -normál étkezés helyett is, keveset ittam, ha rendes mennyiséget, az leginkább -cukormentes- kóla volt. Csak kicsit látszik rajtam, hogy valamennyit híztam, és kilókban sem vészes: 3. De felpróbáltam az egyik tavaly hordott nadrágomat, és egyáltalán nem tudom felvenni, nem ér össze a gombnál. Tervben megvolt már a fejemben, hogy ha nem is dobozolni, de normálisabban kellene enni. Ma -nem tudom, miért- megint kemény munkanap volt (8 és negyed óra a suliban), utána hazajöttem, felhoztam M-nak az éthordót, szembe szomszédnak, amit ígértem, legyalogoltam az autószerelőhöz (hívott, hogy megvan a műszaki), onnan kocsimosóba mentem, majd mini vásárlásra. Hazajöttem és nekiálltam dobozolni. 

Két dologra tippelek. Az egyik, hogy tegnap "átsuhant" a fejemen a gondolat: "kellene az a bizonyos kattanás kaja ügyben (is)". (És nálam ezek a szinte észrevehetetlen, konkrétan nem tudatos, tényleg csak enyhe fuvallatként az agyamon átsuhanó gondolatocskák szoktak eredményt hozni, de ezeket sajnos nem tudom tudatosan irányítani.) A másik: ma a boltban jó áron volt a kesudió, és régen tízóraira magot szoktam enni gyümölccsel.

A lényeg: dobozoltam két napra.


Reggeli: tükörtojás, pirított gomba, pur kenyér, saláta.

Tízórai: kesu (és alma lesz).

Ebéd: rizs, tükörtojás, tonhal, rizs, pesto, saláta.

2024. április 20., szombat

Szombat: nagy túra

Habár reggel fél 7-kor, tehát időben keltem ahhoz, hogy menjek mamihoz, annyira fáradt voltam, hogy nem mertem elindulni. Fél 9-ig annyira voltam képes, hogy megreggeliztem. Aztán elkezdtem listát írni a millió dologról, amiket jó lenne/meg kell/ muszáj csinálni.



Átolvastam, megállapítottam: a felsoroltakból hiányzom én... Úgyhogy fogtam magam, kiültem a teraszra, és élveztem azt a látványt, amiben szűkölködöm. Amikor ilyen szépen idesüt a nap, akkor én már régen dolgozom.


Igazán szépek a balkonnövényeim.


Anyu terézkéjét még sosem láttam így futni.


A kőrózsái virágozni fognak.


Anyunak rengeteg kosara van, szebbnél szebbek. Amit csak tudok, hozom és használom. A keresztanyumtól hoztam a múltkor egy virágot, azt kosaraztam ma ki/be/meg. ;)


Összeszedtem magam. Igen: ma megyek mamihoz. No de akkor át kell menni anyuhoz: mami 3 bőröndnyi ruháját el kell vinnem keresztanyumhoz (mert nálunk egyszerűen nem fér el), az otthonba a plédeket, lepedőket (...). Párszor leizzadtam, amire lecipeltem mindent M. kis Suijába (az enyém leadva műszakira). Telekocsiztam újra, mint nem olyan régen, amikor anyu dolgit hordtam Mohácsra a költözése előtt...


Első úticél Tamási, temető.



Aztán keresztanyum, Hőgyész.

Majd mami Gyönkön.


Cuki volt ma nagyon. Viszonylag jól van, nagyon jól tudtunk beszélgetni. Főztem neki tegnap kompótot. Dupla adagot vittem, mindet megette (vacsora után, amire nem emlékezett). Nagyon örült, hogy ott voltam, fogta a kezem, a lehetőségeihez képest mesélt. Gyenge nagyon, kis "anyátlan". Anyut annyiban kérdezte, hogy "Anyu otthon van? Mit főz? Babos krumplit?". Majdnem kereken két órát voltam nála, 10 percnek tűnt... Puszil mindenkit.

Hazafelé a naplemente álomszép volt.



Még boltba kellett mennem, kereken 20.00 volt, amire hazaértem.

 

2024. április 19., péntek

Péntek

Roppppant sűrű munkanap ma (is).

Tündérbogár picike felírta az olvasmány címét kis megjegyzéssel.


Estére M. meghívott vacsorázni a Tánczos Pálinkaházba. Jártunk már itt, most is ahhh :)




A mennyei pizza mellett nekem azért is otthonos ez a hely, mert rengeteg olyan dolog van, ami gyerekkoromból (is) ismerős. Ilyen volt a műhely ajtaja Hőgyészen. Ez a pizzériáé:



Ez a hőgyészi:


Ugyanilyen fás ládát hoztam el anyuéktól, a teraszon ebben tárolom a kertészkedős eszközeimet.


Mami horgolt rengeteg csipkeszerű terítőt, mi a mai napig használjuk. A fonott szék: a háttámlája nem ilyen az enyémnek, de az ülőkéje nagyon hasonló, ezen ülök most is.



Holnapra kikapcsolom az ébresztőt. Majd kiderül, sikerül-e nagyot aludnom. Ideje lenne.